A Selyemút őstörténete – a magyarság szerepe Eurázsiában

Grandpierre Atilla könyve korszakalkotó, megalapozza a természetközpontú és életközpontú eurázsiai világrendet. Biztos vagyok benne, hogy a világ száz legfontosabb tudományos könyve között lesz.

Csizmadia Norbert, PhD

Geográfus, a Geopillanat és a Geofúzió című könyvek szerzője

Grandpierre Atilla új könyve remek, lényeglátó, fontos alkotás. Csak ajánlani tudom minden embernek, aki az agyát még arra használja, amire való: gondolkodásra.

Dr. Horváth Balázs, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a „Beteg bolygó”, az „Erkölcs és civilizáció” és „A fenntarthatóság pszichológiája” c. könyv-trilógia szerzője

A legmélyebb kapcsolat a csillagászat és a történelem között, a történelem tanúsága szerint, minden korban sorsdöntőnek bizonyult. Könyvünkben fény derül arra, hogy a Világegyetem lényegének ismerete az őstörténelem értelmezésében és értékelésében különösen hatékony és döntő jelentőségű az egészséges, ökológiai értékrendű civilizáció építése, a népek felemelkedése számára. Ennek alapvető oka, hogy a civilizáció leghatékonyabb eszköze, minden emberbe beépülő szellemi irányítóközpontja az adott civilizációban uralkodó világnézet. A világnézet pedig akkor egészséges, ha az egész világról ad képet. Könyvünkben fény derül arra, hogy:

– a székely-magyarság Kárpát-medencei őshazája mellett létezett egy átfogóbb összefüggésrendszerű „második őshazánk”, az eurázsiai Puszta, a magyar nép és a kelet-ázsiai népek közös őshazája,

– a Pusztán már 35 000 évvel ezelőtt fennállt az az ősi eurázsiai civilizáció,

– ebből fejlődött ki a mezopotámiai, az egyiptomi, kínai és indiai civilizáció,

– az ősi eurázsiai civilizáció világnézete élet-, közösség- és Természet-központú volt, ismerte a Világegyetem lényegét, a végső valóságot a maga egészében.

Az elmúlt évtizedekben Kelet-Ázsia rendkívüli felemelkedésének lehetünk tanúi, amelynek értékrendszere ma is életközpontú. Eljött az idő, hogy elindítsuk az elmúlt 3000 év történelmének legjelentősebb, egészséges fordulatát. Ebben mindannyiunknak megvan a magunk életfeladata: az egészséges világnézet elsajátítása és az egészséges életmód kialakítása.

Dr. Grandpierre Atilla, fizikus-csillagász, zenész

Tartalomjegyzék

A Selyemút őstörténete – a magyarság szerepe

Milyen volt az ősi Magyarország? 12 tudomány legújabb eredményeinek alapján

Ajánló

Előszó

1. fejezet. A történelem menetét felemelő irányba fordító, átfogó döntésrendszer megalapozása

1.1. A történelem jelenkori menetéről

1.2. A történelem oksági lánca

1.3. Az átfogó tudomány rövid bemutatása

1.4. A világnézet rendkívüli jelentősége döntésrendszerünk, életvezetésünk és a történelem menete számára

1.5. Alapfogalmaink jelentése az átfogó világnézetben

1.6. Mindig a legalapvetőbb kérdések a legfontosabbak

1.7. A Világegyetem és a „természetfölötti”

1.8. A Világegyetem különleges élőlény

1.9. Isten létének tudományos bizonyítéka

1.10. Az egészséges civilizáció fogalma

1.11. A civilizáció, döntésrendszerünk és önazonosságunk kapcsolata

1.12. Döntési rendszerünk gyermekkori átalakulása a nyugati civilizációban

1.13. Alkotóerőnk és civilizációnk szoros összefüggése

1.14. A civilizáció legnagyobb erőforrása: a természetes lelki-szellemi épség, a lánglelkű és lángeszű gondolkodásmód

2. fejezet. A történelemtudomány alapkérdése – az átfogó történelemszemlélet

2.1. A világnézet és a történelemszemlélet összefüggései

2.2. A történelmet a történelemszemlélet alapján teremtjük

2.3. A magyar történelem legfontosabb eseményeinek elnevezése: eredet, hazajövetel, világtörténelmi jelentőség

2.4. A magyarság finnugor eredetének elméletéről

2.5. Az árpádi hazajövetel. A „honfoglalás” elnevezést az 1848-49-es magyar szabadságharc után vezették be

2.6. A magyar nép kiemelkedő világtörténelmi jelentőségéről

3. fejezet. Miért időszerű összekapcsolni a Kárpát-medence népeinek felemelkedését

a Selyemút népeinek felemelkedésével?

3.1. Az Ősi Selyemút életközpontú civilizációja

3.2. A kozmikus életelv az eurázsiai őstörténelem világnézetének központjában

3.3. Az életközpontú világfelfogásban összhangba kerül a tudomány, a vallás és a filozófia

3.4. Az ősi magyar filozófia életközpontú, kozmikus metafizikai-bölcseleti rendszere összeköti a Kárpát-medence őstörténelmét a Selyemút őstörténelmével

3.5. Az ősi eurázsiai műveltség nyomában: az eredeti bőség társadalma

3.6. Milyen a nyugati civilizációtól érintetlen, hagyományos népek élete – rövid és boldogtalan, vagy hosszú és boldog?

3.7. Az ősi eurázsiai műveltség nyomában: a hunzák

3.8. Az ősi eurázsiai műveltség nyomában: Bhután, ahol a boldogság a legfőbb nemzeti érték

3.9. A dél-amerikai jekána indiánok és a gyermeknevelés jelentősége

4. fejezet. A történelem segédtudományai legújabb eredményeinek összegzése. Az ősi

eurázsiai civilizáció és a Selyemút népeinek felemelkedése

4.1. Az átfogó tudomány jelentősége a Selyemút népeinek felemelkedése számára

4.2. A természetföldrajz és az első civilizáció körzetének kapcsolata

4.3. A fémművesség, a réz- és bronzművesség a Kárpát-medencében született

4.4. A magyarság embertani típusaihoz hasonló körzetek Eurázsiában egymástól sokezer kilométer távolságban találhatók

4.5. Árpád népének genetikai hasonlósági körei Eurázsiában

4.6. Természet- és bölcsesség-tisztelő műveltség régészeti nyomai

4.7. Az eurázsiai ősvallás világtörténelmi jelentősége

4.8. A népzene a néplélek és a Természet megnyilvánulása

4.9. Népmeséink eurázsiai lakóhelyeinkről és rokonságunkról

4.10. A magyar nyelv a szkíta-hun nyelvek alapnyelve, a finnugor és a török nyelvek közös gyökere

4.11. Az átfogó ökológia nemzeteszméje

4.12. Összesített kép az északi Selyemút és a magyarság kapcsolatáról az őstörténelemben

4. 13. A Selyemút felértékelődése a 21. században

5. fejezet. Milyen volt az ősi Magyarország?

5.1. Milyen volt az ősi magyar tudomány és filozófia?

5.1.1. Az átfogó tudomány megoldja a metafizika négy alapfeladatát

5.2. A Puszta pásztornépei az államszervezés feltalálói

5.3. Milyen volt az ősi magyar intézményrendszer?

5.4. Milyen volt az ősi magyar társadalmi rend?

5.5. Milyen volt az ősi magyar gazdasági rendszer?

5.6. Néhány záró gondolat

6. fejezet. A magyarság kiemelkedő tehetsége – tovább él az őstörténelem

6.1. A magyar tehetség világviszonylatban kiemelkedő voltáról

6.1.1. Magyar marslakók – „a huszadik század Budapesten készült”

6.1.2. A magyar koponyák három figyelemre méltó jellemzője

6.1.3. A magyarok kiemelkedő szereplése a diákolimpiákon

6.1.4. A magyar sportolók kiemelkedő szerepe az olimpiákon

6.1.5. Magyarok kiemelkedő teljesítménye lovasíjászatban és íjászatban

6.1.6. A magyarság néhány kiemelkedő teljesítménye a történelemben

6.1.7. A magyarság „fékezhetetlen” szabadságvágya a magyar néptáncban

6.2. A magyar tehetség különös összefüggései az eurázsiai ősműveltséggel

6.3. Összefoglalás

Köszönetnyilvánítások

Irodalomjegyzék