Karácsony és a vonzás törvénye – Őshagyományunk teljesebb megvilágításban

Karácsony és a vonzás törvénye – Őshagyományunk teljesebb megvilágításban

Időpont: 2013. december 14, 17:00

Az előadás címe: Karácsony és a vonzás törvénye – Őshagyományunk teljesebb megvilágításban. Dr. Grandpierre Atilla csillagász, író, zenész előadása az ÁDVENTI KINCSEINK című rendezvénysorozat keretében.

Az előadást Karácsony ünnepéhez kötődő zenék bejátszása, két különlegesen szép karácsonyi vers és egy rövid filmvetítés vezeti be. Az előadásban fény derül Karácsony ünnepének csillagászati gyökereire, kapcsolatára a téli napfordulóval, Stonehenge  és Newgrange kőköreivel, Mezopotámiával, az Ősi Európa műveltségi küzpontjával, az őskori és ókori Kárpát-medence ünnepeivel, és ennek mindmáig világszerte továbbélő hagyományaival. Bemutajuk a Világfa jelkép-történetét, és kapcsolatát az Élő Világegyetem eszméjével. Feltárul Karácsony egész jelképrendszere, az ünnep létrejöttének mozgatóruugója és értelme, az ősi mágikus világkép és a modern természettudomány fényében. Karácsony alapgondolata eredeti fényében ragyog fel, amikor világossá válik szoros kapcsolata a mágikus gondolkodással és a vonzás törvényével. Az előadás után mód nyílik a felmerülő kérdésekre, válaszokra, majd a szerző dedikálja „Karácsony” című könyvét.

HelyszÍn: TIT Stúdió Egyesület. 1113 Budapest, Zsombolyai u. 6. T.: +36-1-466-9019, 06 30 486 2154. Honlap: http://www.tit.hu , http://11.kerulet.ittlakunk.hu/holmi/kultura-szorakozas/tit-studio-egyesulet

Részlet Grandpierre Atilla: Karácsony c. könyvéből:

10. A karácsonyi kalendálás és a karácsonyi égő eke eredete

 

A karácsonyi kalendák ősi termékenység-ünnepek, amelyek a termékenység dicsőségét, életörömét jelenítik meg. Ennek során alakoskodással, tréfás öltözetekben termékenységet hozó énekeket mondtak (lásd Sebestyén Gyula A regösök című, 1902-ben megjelent könyvében a 297. oldalon). S ha a kalendálás a termékenység-ünnepek szertartása, akkor rendkívül ősinek kell lennie, hiszen a termékenység-ünnepek az élet szeretetének megnyilvánulásai, és az élet szeretete egyidős az emberiséggel. Ezt a következtetést támasztja alá Ipolyi Arnold Magyar Mythologia című könyvében, amely először 1854-ben, majd hasonmás kiadásban 1987-ben jelent meg. E könyvben az 539. oldalon és lábjegyzetben Ipolyi a Mátyás udvarában élt Galeotto Marzio művére utalva a karácsonyi kolendálást ősi, magyar eredetre vezeti vissza. „A kiskarácsonyi, Sylvester-éji v. újévi szokások; különösen  a koledajárás (…) e nevezetes őskori ünnepély (…), mely általában már szláv eredetűnek tartatik kizárólagosan nevére s elterjedésére nézve, mi mellett csak röviden emlékeztetek egyrészt a koleda névre, mikép az nálunk az az eredeti s a koleda szóval azonos koldus, kalandor nevekben fel van, s épen így már a keleti kalenderben s a classicusból átjött kalendatól az általános európai kalendáriumban. A név tehát, mint a szokás, azonos ős eredetiségű lesz, s a szlávban csak különös elevenséggel tartván fel magát a többi felett, tarthatott ily kizárólagos tulajdonnak. De érdekes még különösen, hogy az olasz Galeotus (dict. Et fact. M. 29) e szokást eredetileg divatozottnak akarja tudni a magyaroknál, behozatalát épen a magyar pogány forradalmakkal hozván összefüggésbe”. AmazingMilkyWaykaracsonyKvDecemberLateEveningSky

geminiandorionJav

/ Egyéb, Elöadások, Magyarságtudomány, Újdonságok

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárom