Az ősmagyar hangszerelésű zenekarok számát egy újabb formáció bővíti. Megálmodóját s egyben alapítóját, Grandpierre Attila csillagászt a Pelikán Rádió kérdezte.

-A Vágtázó Halott Kémekből hogy lett Vágtázó Csodaszarvas?

-A Vágtázó Halott Kémek huszonhat éven keresztül ott állt a világot jelentő deszkákon, most pedig CD-k formájában éli tovább az életét. Most úgy alakult, hogy öt éves szünet után tudtam folytatni a zenélést, ami az egyik legfőbb hivatásom. Teljesen új tagokkal, ősi népi hangszerekkel játszanak a zenekar tagjai, tizenegyen vagyunk.

– Öt év hosszú idő. Ez idő alatt főként mivel tevékenykedett?

-A csillagászati munkáimmal elsősorban. Számolásokat végeztem a Naptevékenység eredetére vonatkozóan, melyet 2007-ben a New Scientist-ban, a világ egyik legnagyobb tudományos hetilapjában, egy külön oldalon ismertettek egy amerikai professzor felfedezése nyomán, aki az én munkámra támaszkodva kimutatta, hogy a jégkorszakokat az a folyamat okozhatja, melyet én fedeztem föl. Más egyebet is letettem az asztalra, egyik fő tevékenységem az új zenekar kialakítása volt. Magának a zenei anyagnak. Először is a zenei koncepciónak. Újra kellett kezdenem a gyerekkori énemtől. Az első törekvésem az volt, hogy népi hangszereken játszunk, de aztán a baráti társaságomból alakult ki a Vágtázó Halott Kémek. Ők nem ilyen hangszereken játszottak, de hát a barátság győzött. Most visszatértem az eredeti elképzeléseimhez és létre kellett hoznom a Vágtázó Csodaszarvas zenekart.

– Ha a csillagokról, fizikáról beszéltünk, mi indította el arra, hogy a régmúltba visszamenjen, mennyire fontos Önnek az ázsiai ősmagyar régmúlt? A jövőt kutató ember miért megy vissza a múltba?

– Úgy érzem, hogy a modern világ egyoldalú. Sok haladást tud felmutatni, de sajnos csak egy bizonyos dologra összpontosít, egy bizonyos oldalára a kultúrának. A régebbi időben egységesebb, egészebb, épebb volt a világunk és nem kell szégyellni, hogy ettől van mit tanulnunk, sőt olyan rendkívüli magas tudással rendelkeztek, amit mi már nem ismerünk. Én ezt is próbálom föltárni. Erről is írtam könyveket és ezek megmutatják, hogy olyan fejlett világképünk volt, amit a tudomány is csak most kezd utolérni, illetve egyelőre még csak én jöttem rá arra, hogy a biológiával és a pszichológiával ki kell egészíteni azt a világképet, ami jelenleg csak a fizikára épül. Ez hozzásegített minket ahhoz, hogy az egészségünk teljesebb legyen, az elidegenedést, a modern civilizáció nyavalyáját le tudjuk győzni, hogy az ember újra jól érezze magát a bőrében, a társadalomban és a természetben is. Újra magunkra kell találnunk. Ehhez segíthet hozzá az a nagyszerű múlt, amiben ott van az aranykor is. Látjuk, hogy milyen volt az ember. Ez az eredeti lényege és a természet akarat, hogy az ember visszataláljon egy új aranykorba. Létre kell hoznunk egy új aranykort. Ezért foglalkozom a régmúlttal, hogy egy új kort létre tudjuk hozni.

– Biológiai rendszerként tekinti a világegyetemet, például a Napot önálló élőlénynek. Ez egy eléggé meredek elképzelés.

Meredek a mai személet számára, mely kizárólag mindent fizikailag minősít. Ez egy teljesen új és lényeges gondolat. Arra jöttem rá, hogy az élőlényeket az különbözteti meg a halott élőlényektől, hogy az élőlények maguktól tudnak mozogni. A nap szintén magától tevékenykedik, van saját működése, amit önmaga indít be, ezt úgy hívják találó szóval, hogy naptevékenység. Önmagában figyelmeztet arra, hogy itt jó lesz vigyázni, ezt a lehetőséget nem szabad elhamarkodottan kizárni, ahogy eddig ezer éveken keresztül kizárták. Utánanéztem és sikerült bebizonyítanom, hogy a napjelenség egy olyan komplex jelenség, ami csakis az élők világában fordulhat elő, így a Nap egy élőlénynek tekinthető. Nem fehérje alapú élőlényről van szó, hanem egy olyanról, amely egy plazma anyagból áll és a plazma a legkomplexebb rendszer a világegyetemben. Ez ráadásul olyan módon szerveződött, amelyet a biológiai törvények irányítanak. Nemcsak az én véleményem, hanem biológiai lapok is közölték már.

-Kecskeméten tartott egy előadást a székelyek eredetéről. Itt megint kapcsolódás van a régmúlt és a jövő közt, ha jól értem.

Így van, mert egy olyan jogrendszert fedeztem fel, amit figyelmen kívül hagytak mostanáig. Egy olyan rendkívüli jogi felfogást, hogy a világegyetem eszméjének jogi jelentősége is van, mert nem élettelen, hanem élő és az az élet, ami a világegyetemet jellemzi, az mindent fölemel. Fölemel és megőriz minden jót, továbbfejleszti a világegyetem törvényeivel összhangban. A Székelyek ősi jogrendszere olyan sokrétűen, árnyaltan tartalmazza ezt a jogi felfogást, hogy a jövő társadalmában óriási segítségünkre lehet.

– Másik előadása, Testi én és világ én. Mi az a világ én?

Az ember énje nem anyagból áll, nem lehet a bőrünk mögé beszorítani, mert azt csak akkor lehetne, ha anyagból állna. Nem a bőrünk határáig terjed. Hogy meddig terjed, ezt kell megvizsgálni. Arra jöttem rá, ezt bizonyítom és támasztom alá, hogy az énünk kiterjed a családunkra, a nemzetünkre, a hazánkra, kiterjed az emberiségre és az egész világegyetemre. Tehát ha bántják a világegyetemet, azzal a világi énünket is bántják, ez is hozzátartozik az elidegenedéshez. Nekünk mindent meg kell tennünk azért, hogy az önmagunktól való elidegenedést legyőzzük, legyőzzük a családunk iránti elidegenedést, a nemzetünk, az emberiség iránti elidegenedést. Az emberiségnek újra egységes, a természettel összhangban álló egységet kellene alkotnia. Az élőlényeket nem szabadna lenézni és a világegyetemet sem, tehát ne legyen az ember olyan gőgös, hogy a világegyetem fölé emeli magát, hanem tanuljon a világegyetemtől, tanuljon a növényektől, tanuljon az állatoktól. Erről fog szólni az előadás, arról, hogy hogyan lehet az önazonosságunkat teljességében megérteni.”

Michel Gina