Grandpierre K. Endre (1916-2003) munkásságáról

Grandpierre K. Endre (1916-2003) munkásságáról

Megjelent: KAPU 2003.08, 39-42.
Grandpierre K. Endre (1916-2003) munkásságáról
KÖNYV-ITÉLŐSZÉK
TERJESZTÉSBŐL ÉS MÉDIÁKBÓL KIZÁRT
KALANDOSSORSÚ KÖNYVEK

“Habent sua fata libelli”
I.
ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA
A könyv rövid előtörténete:
Az 1990-ben megjelent munka évtizedes előzményekre megy vissza, ekkoriban indult meg a harc az ezer éve rejtegetett, török nyelven fennmaradt magyar ősgeszta, a Tárih-i Üngürüsz (Hungarusok története) c. kódex kiadatásáért, ekkor (1979) jelent meg a szerző erről szóló első tanulmánya, majd rá két évre a geszta kicsikart kiadása. De hogyan! A sajtó beszámolója szerint, mikor a könyvnapon a nagy Rákóczi úti könyvesházat kinyitották, a betóduló közönséggel az eladók sajnálkozva tudatták; a Tárih-i Üngürüsz – már elfogyott.
A jelzett tanulmányokat foglalta egybe az Aranykincsek hulltak Hargitára “csekély” 40.000 példányban. De mi történt? Az első példányok felbukkanása után a könyv úgy eltűnt a könyvpiacról, mint a kámfor. Magánnyomozás révén kiderült, hogy a terjesztő cég – az első csali-példányok szétküldése után – a teljes mennyiséget egy félreeső jeltelen pincehelyiségbe zárta.
Bírálatok (Olvasói, írói, megnyilatkozások):
“Az Ön Aranykincsek c. könyvét fél évi keresés után tudtam megszerezni.” Bíró Lajos, Debrecen
“AZ ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA önmaga egy igazi kincs.” Antalfy Tibor
“Véletlen szerencsével sikerült megkapnom Grandpierre K. Endre “Aranykincsek hulltak a Hargitára” c. remek könyvét. Az utolsó még a városban fellelhető példányt kaptam meg baráti segítséggel. Nem értem, miért ilyen nehéz hozzájutni. A várost lassan elönti a tartalmatlan, csillogó szemét, a félpornográf szennyirodalom, az ostoba és szellemtelen külföldi egymintára szabott romboló irodalom. Az érték meg sehol, illetve van, csak nehéz hozzájutni. Visszatérve a szóbanforgó könyvre, Gárdonyinak a “szellemi tatárjárás”-ról írt gondolata jut eszembe, a Tárih-i Üngürüsz sorsa jól példázza az agyonhallgatás tökélyre vitt művészetét, a magyar eredetkutatás iránt érzett fölöttébb különös ellenszenvet.
Naplómba kívánkoznak a szerző alábbi sorai:
“Őrizték föld alatt, kő alatt, könyvtári titkos rejtekekben, kéz ne érinthesse, szem meg ne láthassa. Süvöltöttek a fekete századok, a magyar nép kálváriajárásának és – mondjuk ki – megvakításának századai.”
Súlyos és nehéz szavak, szinte beleüvöltenek a történelmünkbe. De ennek az üvöltésnek megvilágosító ereje van.”
Gönczi Tamás, Debrecen

A könyvet “föllapozva szemünk-szánk elámul a hihetetlen csodavilágon… A szerző (G.K.E.) varázslatot művel gyanútlan és tudatos olvasóival: acél logikájával lekaparja a Tárih-i Üngürüsz csodaszarvas mondáiról az évezredek alatt rátelepedett port, és előtűnik alóla egyfajta valódi magyar őstörténet-kép …és hogy az üngürüsz (magyar) nép már a meghatározatlan ősidőkben is Pannónia területén élt… feltárulnak szemünk előtt eddig nem- vagy csak sejtett őstörténeti összefüggések… a magyar ősmúlt félelmetes időbeli kitágításának lehetőségei” (ld. Napkelet )
“Ha rajtam múlna, kötelezném az iskolákat könyvtáraikban való elhelyezésre.”
Kun Lajos, London
II.
GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS MEGGYILKOLTATÁSA
Szépirodalmi fedő címen (Fekete hóesés) jelent meg 1970-ben, a Móra Könyvkiadó gondozásában a GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS MEGGYILKOLTATÁSA c. munka első kiadása. A húszezer példány rövid hetek alatt elfogyott, úgyhogy rövid idő múltán zugárusok a könyvet óriási felárral árusították. Egyöntetű volt a vélemény – és ezt még az egykorú pártsajtó is kénytelen volt elismerni -, hogy a könyv hitelt érdemlően bebizonyítja, miszerint Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér a magyar történelem legragyogóbb alakjainak egyike politikai gyilkosság áldozata lett.
Aligha akad a földkerekségen olyan nemzet, olyan nép, olyan ország, amelynek tudományos és politikai vezetése ne pezsdült volna fel hasonló felfedezés hallatán. Nálunk – az idegenuralmi pártkorszakra jellemzően – fordítva történt. A pártkupaktanács kimondta a szerzőre az áment, tekintve, hogy a népellenes politikai mesterkedésekre és politikai gyilkosságokra épült rendszerben történelmi-politikai gyilkosságot merészelt a magyar közvélemény elé tárni, megfeledkezvén arról, hogy akasztott ember házában nem szabad a kötelet emlegetni. A bunkó lecsapott, a szerzőt végérvényes jelleggel kiakolbólították a könyvkiadásból.
Idézet Fodor András írónak, a Magyar Írószövetség akkori alelnökének a szerzőhöz intézett leveléből:
”Teljes meggyőződéssel csatlakozom azokhoz, akik botrányosnak, megengedhetetlennek tartják a könyvkiadásból való kirekesztésedet.”
Bírálatok:
“A legkitűnőbb történelmi mű amelyet húsz éves szerkesztői pályafutásom során közönségünk kezébe adhattam. Izgalmasan modern. A történelmi regény új fejezetét nyitja meg: zseniális logikával nyomoz egy politikai gyilkosság ügyében, amely döntően meghatározta a magyarság sorsát.”
Majtényi Zoltán, a kötet szerkesztője
“Ez a könyv világsikert arat, ha nem Zrínyiről, hanem egy világszerte ismert személyiségről íródik.”
Mikes György, BBC, London
“Csodálatos könyv.” Tóth András nyomdavezető.
Mert pár évvel a népellenes pártrendszer bukása után, 1997-ben GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS MEGGYILKOLTATÁSA címen a könyv újra megjelenhetett.

III.
KIRÁLYGYILKOSSÁGOK
HOGYAN HALTAK MEG A MAGYAR KIRÁLYOK?
A mű előtörténete:
Halmozódó házi kézirattára számára a szerzőnek újabb fölöttébb izgalmas műve készült el. Barátai rábeszélték, tegyen újabb kísérletet. Mért is ne? Próba – szerencse! Lelkes kiadó is akadt. Nosza rajta! Beszereztek minden szükséges iratot, szaklektori, irodalmi lektori, politikai lektori szakvéleményt, ajánlást, és a reménybeni kiadó benyújtotta a minisztériumnak, de az – minden előírás, jog, kikötés teljesítése ellenére – az engedély kiadását megtagadta. Így aztán csak a formális rendszerváltozás után, 1991-ben kerülhetett sor a Királygyilkosságok kiadására.
Akárcsak a Zrínyi- könyv a történelmi kriminalisztikát, történeti nyomozástant, úgy ez a mű is új műfajt teremtett a történelmi megrázkódtatások és orgyilkosságok sorának, valamint a történelem merőben ismeretlen ritmikájának egy ezredév összehasonlító adatainak logikai megvilágításának módszerével.
Bírálatok, olvasói – írói megnyilatkozások:
“Olvasom Grandpierre K. Endre “Királygyilkosságok” című könyvét. A szerző egy megszállott fanatizmusával kutatja a magyar történelem homályos pontjait, titkait. I. Istvántól kezdve királyaink többségéről bebizonyítja, hogy nem természetes halállal haltak meg, általában méregkeverők végeztek velük… A tényeket, adatokat a Képes Krónikából és más forrásokból veszi, olyan forrásokból, amelyekből történészeink is merítenek, amióta csak van történettudomány Magyarországon…
Lebilincselő logika. Shakespeare királydrámái emlékkönyvi beírások ezekhez a kegyetlenkedésekhez és cselszövésekhez képest… Számomra az az elképesztő, hogy én is teljesen bezsongtam olvasás közben. Van-e még Magyarországon kívül olyan hely, ahol ezeréves bűnügyek normális embert (ez lennék én) izgalomba hoznak? Van-e még ilyen tisztázatlan történelem, mint a miénk? Több mint ezer éve eldöntetlen ügyek, befejezetlen rágódások élnek bennünk.”
Csaplár Vilmos író: Méregkeverők ígéretföldje.
“Azok” nem adták ki, “ezek” nem terjesztik… A könyv (Királygyilkosságok) nem túl vastag, de rendkívül súlyossá teszi az, ami benne van. Grandpierre K. Endre író egy valóban merész kötettel járult hozzá a magyar történetírás reformjához, és igazában maga sem csodálkozik azon, hogy bezárultak előtte az ajtók. Három történész véleményét kérdeztük a “Királygyilkosságok”-ról, ám miután egyikük sem olvasta, kitértek a válasz elől, sőt nevük mellőzését is kérték.”
Reform: A politika nem építhet szívrohamra.
“Csodálattal és elismeréssel gondolunk Grandpierre K. Endrére történelmünk eddig eltitkolt eseményeinek olvasása után. Már jól ismerjük ezt a kiváló kutatót, mert a Fekete hóesés c. könyvében – ahol leírja Zrínyi meggyilkolásának körülményeit – bebizonyította, hogy el kell ismernünk őt korunk legkiválóbb történelmi nyomozójának.
A “Királygyilkosságok”-ban oly következetességgel és alapossággal deríti fel a titkokat és közli az írott bizonyítékokat, hogy az olvasóban önkéntelenül felébred a vádemelés…
Grandpierre K. Endre nagyszerű módszerét maguk a történelmi események bizonyítják, mert e módszer segítségével valóban fel van göngyölve 1000 év “titkos-titkainak” sorozata és a “történelmi nyomozó”, vagy helyesebb talán így: az ”1000 év királygyilkosságaiért vádat emelő történelmi ügyész” igazságra való törekvésének legjobb bizonyítéka könyvének az a végső fejezete, melyben felfedi azt a titkot is, hogy milyen volt “Az utolsó Habsburg-király titokzatos halála.”
Prof. Badiny Jós Ferenc

Ezt a könyvet “csak lefekvés után olvasom, mert akkor van a legnagyobb csönd, és az első részt már vagy ötször átolvastam, de oly egyedülálló nyelvezettel írod és meglátásaid annyira nagyok, hogy az ember, ha teljesen kísérni akar azon az úton, amit megírsz követendőn, akkor megint és megint vissza kell lapoznia és többször elolvasnia, mert olyan látnoki szemmel kíséred, magyarázod, szinte képszerűen lerajzolod az eseményeket, hogy az ember, mintha közvetlen tanúja lenne az eseményeknek… oly csodás tollú ember vagy… tragédiánk, hogy nem lehetsz ott minden asztalon, minden könyvtárban.” Bajtsí László, Ausztria

IV.
MIKÉNT MENTHETŐ MEG A MAGYAR NEMZET?

Ezt a munkát, két amerikai előadás anyagát, a magyar létkérdéseknek ezt az idegenérdekű párturalom idején készült sűrítményét, amely egy pohár sör áráért beszerezhető, minden magyarnak olvasnia, forgatnia kellene. Akadtak lelkes hívei, akik nemcsak a maguk, de ismerőseik számára is eljuttatták ezt a munkát. Tartalmi töménysége szinte lehetetlenné teszi lényegi összefoglalását. Felsorolja a magyar nép egy ezredév során ellen elkövetett bűncselekményeket, a hazavesztéseket, a legfőbb követelményeket önmagunk és elemi érdekeink védelmében, a magyar történet alapkérdéseit, és ami a legfontosabb: rámutat, mit kell tennünk ahhoz, hogy kijussunk az ezeréves süllyesztőből.

A tragikus magyar sors kiált ennek a könyvnek lapjairól, amely időszerű útmutatásokat is ad.

Bírálat:
“Megkaptam a könyveket – rendkívül boldog vagyok, hogy ilyen kincset tarthatok a kezemben. Bízom benne, hogy belátható időn belül a magyar iskolákban tisztességgel fogják tanítani a magyar őstörténetet. Ön világító lámpása a magyaroknak…Nemzetem sorsáért aggódom és tenni akarok valamit érte én is.
Szabó Imréné, Balmazújváros

V.
A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

A földkerekség minden táján élnek lelkes magyarok, akik szerző minden művére igényt tartanak, noha ezek túlnyomó része elfogyott s beszerezhetetlen. Újabb kiadásukra pedig pillanatnyilag nincs mód, tekintve, hogy a sötét középkor (és a még sötétebb jelenkor) egyik szellemi szörnyetege, a nyilvános cenzúra ugyan eltöröltetett, de tovább él félelmetes mása, amely anyagilag teszi lehetetlenné hosszú távon a szerző számára az előrejutást: az agyonhallgatás, a köztudatból a médiák által való kirekesztés és a terjesztésből való kizárás. K. G. E. könyvei pedig nagyon is rászolgáltak a kiadásra, mivel minden egyes műve a történelmi hazugság ködbirodalmainak egy-egy tartóoszlopát dönti le. A magyarok istenének elrablása a X. századi magyar nagyhatalmat aláásó nemzetközi összeesküvésre vet világosságot, leleplezve a Lech-mezei (augsburgi) ütközetben állítólag elért nyugati győzelem képtelen állításokra épült világszédítő csalását, miszerint egyetlen külföldi ütközetben két magyar hadcsoport által elszenvedett rész-vereség – amelyért a harmadik, a tartalék hadcsoport ott nyomban megtorlással élt – megsemmisíthette volna a katonailag legyőzhetetlen és megközelíthetetlen hatalmas Magyar Birodalom teljes védelmi képességét.
Mindez titkos erők műves ennek kapcsán fölvetődik a kérdés: “HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE, LENDÜLETE, HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET, A PUSZTULÁS ÚTJÁRA?” A könyv erre ad választ.

Bírálatok:
“Történetvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s e könyv nem szól senki és semmi ellen, mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát, egyedül az igazság feltárásának szolgálata vezérli – azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek – mert meggyőződése, hogy az igazság feltárása, megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége, de legfőbb önvédelmi érdeke is, mert a hazugság világszerte eluralkodott hatalma minden atomháborúnál biztosabban elpusztítja az emberiséget. S ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítani és megfojtani, elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan megsemmisülése, amit csak a világhazugságok és történelmi hazugságok feltárásával akadályozhatunk meg.”
Tomory Zuzsa őstörténész USA

“Ezt a könyvet terjesztenünk kell az elfásult magyarok között, mert bizony a kinti, idegenben élő és az otthoni szeretett hazánkban élő magyarság nem sokat tud saját történelméről. Ez mind a múlt, a régi és az újabb kormányok, vezetők bűne, és a papság bűne, hogy idegen, hamis alapokra épített történelmet tanítottak és tanítanak még ma is hazai iskoláinkban. Én magam is annak a régi hazug történetírásnak a rabja voltam. Ma boldog vagyok, hogy megtaláltam az igaz utat.”
Mátrai Károly, Ausztrália

VI.
A MAGYAR TÖRTÉNELEM ALAPJAI. TÖRTÉNELMÜNK KÖZPONTI TITKAI. TANULMÁNYSOROZAT.

A 11 külön-külön közzétett őstörténeti, ősvallási tanulmány egységes kötetben való kiadása még várat magára. (MI AZ IGAZSÁG AZ ÁRPÁDI BEJÖVETEL KÖRÜL? – HOL VAN A MAGYAR ŐSHAZA? – MIÓTA ÉL NEMZET E HAZÁN? – ŐSHAZAKUTATÁS, ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA: AZ ŐSI MAGYAR NÉPFELSÉGJOG VIRÁGZÁSA ÉS HANYATLÁSA. – A MAGYAR ŐSVALLÁS TÖRTÉNELMI ALAPJAI. – TÍZEZER ÉVI KÜZDELEM HAZÁNK MEGMARADÁSÁÉRT. – A TRIANONI VILÁGÖSSZEESKÜVÉS; MIÉRT SÖPRI EL A TÖRTÉNELEM A TRIANONOKAT? – A MAGYARSÁG ŐSEREDETE – ÁRPÁD KIREKESZTÉSE AZ ÁRPÁD-HÁZBÓL. – ISTENNYOMOK HÉTÖLNYI POR ALATT I-II.) Ezek a rendkívüli érdeklődést kiváltó és jórészt már elkelt tanulmányok a magyar történelem, eleddig ismeretlen mélységű, szélesnyomtávú panoráma-képét nyújtják a magyarok őseredetétől, ősi közjogáról, ősvallásának történelmi alapjairól, számunkra már jószerint elképzelhetetlenül szabad közéletéről, az őshazakutatás megpróbáltatásairól és eredményeiről, a kárpát medencei őshazáért vívott tízezer évi küzdelemről és az Európa feldarabolására és megcsonkítására szőtt trianoni bűntettről.

Bírálatok:
“Nemrég fejeztem be “HOL VAN A MAGYAR ŐSHAZA?” és “MIÓTA ÉL NEMZET E HAZÁN?” c. könyveidet és nem tudom megállni, hogy ne írjak érzéseimről, miket szívemben, lelkemben a bennük lévő és számomra új ismeretek kiváltottak bennem…Egy sorát sem, lehet kétségbe vonni, hiszen forrásaid a legtisztább, leghitelesebb ránk maradt anyagból meríted, nemzeti regéink, legendáink és gesztáinkból, vagy éppen az ellenségeink által írt anyagból, de főként saját meglátásaid logikai törvényeinek alkalmazásával. Hány történetíró olvashatta már el mindezt teelőtted és mégsem jöttek elő hasonló következtetésekkel… Minő felemelő érzés olvasni soraidat és megtudni belőlük ősi erkölcsi és szellemi nagyságunkat s abban Erdély szerepét… Olyan erős bennük az igazságérzet és a magyar élniakarás is, hogy azonnal vinni akarom könyveidet minden magyarhoz, beléjük is életet verni.”
Pap-Nemes János, Magyar Védőkar Mozgalom, USA

“A szerző munkásságát tőlünk telhetőleg támogatjuk. Mi ezt azzal a szándékkal tesszük, hogy védő-kart nyújtsunk egy testvérünknek “ha küzd ellenséggel”. Márpedig ő erősen küzd.”
Bándi Mihály és Bándiné Kovách Eszter, Kanada

VII. – VIII.
MAGYAR ŐSIDŐK CSODÁLATOS MONDÁI
(ŐSHAGYOMÁNYAINK TITKAI NYOMÁBAN)

A sorozatnak két kötete jelent meg:

1./ KŐVÁRBÓL KIÁLTÓ ASSZONY
Ez a sorozat élére állított munka is számos új ismerettel gazdagítja olvasóit. Dévavár szűzfoglalás útján történő székelymagyar betelepülésének, illetve a vár építésének ismeretlen háttértényezői, a magasépítkezés, várépítés ősi kezdetei tárulnak fel a könyv lapjain. Déva várának vár építése a jelek szerint még a Bábeli Torony építését is megelőzi. Építői nem ismerik még a falrakás elemi követelményeit sem, a kövek egymásra rakásának módjait, sem a szükséges kötőanyagot s így aztán a falak újra meg újra leomlanak (“amit raktak délig, leomlott estére, amit raktak éjjel, leomlott reggelre”). Jellemző, hogy az omlás okát a hely védő szellemei (a Genius locii) ellenállásának tudják be, valamint az is, hogy a monda minden mozzanata az ősi jelképi gondolkodásban gyökerezik.
Az építők feltevése igaznak bizonyul, s mint kiderül, a várépítést valóban a szűz terület védő szellemei, a Dévek akadályozzák. (Ez a hajdan széltében elterjedt építőáldozat titka: a szűzterület érintetlenségét isteni erők védik minden emberi behatolástól, mesterséges alkotástól, építménytől.) Az akadály okát felismerve, annak elhárítására a tizenkét kőműves szent szövetséget köt a helyvédő isteni szellemekkel. Az örök időkre szóló szövetség zálogául a kőművesek vállalják, hogy feláldozzák, és elevenen beépítik a vár falába a legodaadóbb, leghívebb asszonyt, a várépítés irányítójának, Kőműves Kelemennek a feleségét úgy, hogy annak lelke örökre bezáródjon a várfalba, ami meg is történik. A könyv a várépítés kezdeti nehézségein túl, választ ad arra az érthetetlennek tetsző néphiedelemre is, hogy miért tartotta magát ez a néphit makacsul a legutóbbi időkig.

2./ RÖGBEREJTETT ISTEN KARDJA RÉGI REGE RÓLA

Az Isten Kardjának fogalma is módfelett homályosan él bennünk, jóllehet – miként a szerző mondja- az Isten Kardja valamikor a miénk, magyaroké volt. Adjuk is át neki a szót művének jellemzésére:
“Bízvást elmondhatjuk: legrejtelmesebb és legkevésbé tisztázott mítoszaink egyike ez, mely már-már érthetetlenné kopott a viharos évezredek során.
Hozzájárult ehhez az irgalmatlan inkvizíciós adatirtás, amely betetőzte “mostoha századok vad kezeinek” pusztítását.
Így esett, eshetett meg, hogy mi, szegény magyarok, valahogy úgy vagyunk ősi múltunkkal, hagyományainkkal, hitregéinkkel, úgy meredünk rájuk, ha egyáltalán szemünk elé kerülnek, akár a Húsvét-szigeti bennszülöttek az óceánra meredő óriási kőszoborfejekre dermedezve.
Borzadva, hitetlenkedve állunk eleinknek a magyar régmúlt Atlantiszából fölsuvadó ciklopsz-talányai előtt s már nem tudjuk, miféle világból fakadnak: nem értjük miről vallanak, mit sugallnak…
Ős titkok rejlenek ebben a hagyományban, az emberiség őstitkai, régóta várnak feltámadásra.”

Bírálat:
“Talán mégis van igazság, ha az Ön megdöbbentően tárgyilagos és igaz sorai egyáltalán megjelenhettek. Köszönet az Ön csodálatos, megvilágosult szellemének, hogy egyáltalán hozzájuthattam, elolvashattam sorait!”
Fülöpp Melinda, Kercaszomor

IX.

SZELLEMI SZABADSÁGHARCUNK KÉZIKÖNYVEI
1. ÜZENET ÉS TITOK

Egyetlen idézettel jelezhetjük e rendkívül gazdag tartalmú munka célkitűzését:
“EZER ESZTENDŐN ÁT ÚJRA MEG ÚJRA ELBUKTAK NEMZETI SZABADSÁGHARCAINK, MERT A FEGYVERES KÜZDELMET NEM KÍSÉRTE SZELLEMI SZABADSÁG-HÁBORÚ; HALADÉKTALANUL MEG KELL VÍVNUNK HÁT SZELLEMI SZABADSÁGHARCUNKAT!”
Jellemzőbbet aligha mondhatnánk róla, mintha fölidézzük tartalmát egyes részeinek címében: Vazul-nép ébresztője – Tragikus álmosságú faj-e a magyar? – Háborgó csont-óceán – Európa véradó népe – Leláncolt nép-Prometheus – Ezeréves ködök – Végzetes hőköléseink – Az ősi szabadság tüzei – Tárih-i Üngürüsz, egy ezer éve bujdosó ősgeszta titokzatos történetének peranyaga (a két hozzáférhetetlen Kortárs és Forrás-tanulmányokkal) – Történelmi rejtélyek és hazugságok – Gondolkodjál, szegény magyar, végre hova léssz? – Puhány kormány ország ormán – Egy igaz magyar hazafi vallomásai – Nyílt levél II. János Pál pápához – Petőfi félelmetes jóslata: fessük zászlainkat fekete-pirosra -Szembeszegülni a rontó erőkkel, hogy ne legyen új Mohács.
X.
ANONYMUS TITKAI NYOMÁBAN

Találó megállapításokat tesz e munka előszavában kiadója Bencsik András a “Demokrata” főszerkesztője. Így például a könyvben feltárt “jogszolgáltató alakulatok és szervezetek”- kel kapcsolatban kifejti. ”De ha Árpád nagykirály tudta mindezt, tudta és gyakorolta apja, Álmos is. Ők magukat Attila ivadékainak tartották, bizonyára okkal. Ma is sok család képes visszavezetni a családfáját évszázadokra, ők miért ne tudták volna, ráadásul tanújuk volt az egész nemzet… A modern restaurátorok, múlt- és nyelvfeltárók egyik legbátrabbika Kolozsvári Grandpierre Endre, aki hosszú évtizedek óta egy zseniális magánnyomozót megszégyenítő leleménnyel és invencióval deríti fel és fejti meg a magyar múlt tiltott pontjait, azokat az eseményeket, történéseket, amelyek elé utóbb, de sokszor a megtörténést követően szinte azonnal valakik egy tabut állítottak, megakadályozandó a dolgok megértését… (a szerző) módszere pontos, aprólékos és lényegre törő. Kiindulási pontja egyszerű és roppant rokonszenves, merészsége emlékeztet egyik világhírű kollégájára, a német Schliemann-ra, aki abból a feltevésből kiindulva, hogy Homérosz eposza nem merő kitalálás, hanem valóságos történelmi események költői formába öntött, de mégis történethű rögzítése, megtalálta és kiásta Tróját. Kolozsvári Grandpierre Endre ugyanígy találta meg nekünk és tárta fel a nagy Névtelen, Anonymus gesztáját, a Gesta Hungarorumot, amit döbbenetesen kevesen ismernek ahhoz képest, hogy a magyarság egyik legrégebbi s ezért legértékesebb kultúrkincsei közé tartozik, majdhogynem olyan kincsünk és ékességünk, mint a Szent Korona… Kolozsvári Grandpierre Endre s azok mind, akik múltunk titkait tárják fel, hogy visszaadják arcunkat, hitünket, büszkeségünket, ugyanezt teszik és ugyanolyan körülmények között, nevük nincs, mert hallgat róluk a média, tehát ők a modern, ha úgy tetszik, kényszerű Anonymusok.”
Bencsik András

“Szerzőnk számos művet alkotott s joggal kapta meg a “Titokfejtő Grandpierre” nevet. Jelen művében is nagyon összetett és nagyon nehezen megoldható kérdéseket tárgyal. Anonymus körül ugyanis valóban évszázados harc dúl s az is igaz, hogy eddig a legtöbb szellemi energiát arra fordították, hogy megcáfolják a Névtelen Mester állításait, arra törekedtek, hogy kérdésessé tegyék szavahihetőségét… Szerzőnk rendkívül jó szemlélete és elkötelezettsége révén méltán foglalhatna el megfelelő helyet a magyar történetkutatás díszpáholyában, ha választékosabban készülne az alkalomra és nem tartaná elégségesnek a belőle gátak nélkül hömpölygő szóáradatot.”(?)
Bakay Kornél őstörténész
*
Mindez azonban mit számít? – a semminél semmibb azok számára, akik a könyvek sorsát, terjesztését vagy megfojtását a markukban tartják. Egy egész írónemzedék fekszik kiütve a padlón. Nem is ott, a padló alatt! Nem is egy írónemzedék – valamennyi! Nemzeti hagyományaink egésze a porban. Sutba az érdemes művekkel – elő a salakkal! (Noha a történelmi igazság és a nemzeti szellem kérdésében – ezt ezer év drámai tényei tanúsítják – nincs, és nem lehet alku, mert akkor veszésnek indul az ország.
*
Tisztelettel adózunk Grandpierre K. Endre munkásságának és felkérjük azokat, akik a magyarság javáért cselekedtek és cselekednek, önéletrajzukkal a szerkesztőség postacímén vagy az alábbi villanyposta címen jelentkezzenek a Grandpierre K. Endre baráti társaságba.

Grandpierre Attila
grandp@ella.hu

/ Könyvei

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárom