Grandpierre K. Endre

munkáinak és jegyzeteinek alapján írta: Grandpierre Attila

Atilla és a hunok

A szkíta–hun–magyar folytonosság

Napkút Kiadó

Budapest, 2006

Tartalom

Előszó 

I. A Kárpát-medence az újkőkorban és a rézkorban

I.1. A Kárpát-medencéből indult el a vonaldíszes kerámia, a földművelés, a házépítés Európába i. e. 5700 körül 

I. 2. A rézkori Szkítia – körárkok, kőkörök, kurgánok, fémművesség  

I. 2. 1. A körárkok a Kárpát-medencéből terjedtek szét 

I. 2. 2. A kőkörök a Kárpát-medencéből terjedtek szét 

I. 2. 3. A kőköröket világszerte a szkíták építették 

I. 2. 4. Módszertani észrevételek a szkíta kultúra időhatárainak megállapításáról

I. 2. 5. Néhány újabb eredmény a szkíta, illetve hun időszak tágabb időhatárairól

I. 2. 6. A királyi jogarhordozók népe 

1. összefoglalás

I. 2. 7. A rézkori Szkítia a Kárpát-medencéből népesült be

I. 2. 8. Stonehenge Íjász királya

I. 2. 9. Stonehenge és a harang alakú edények kultúrájának királyi népe

2. összefoglalás

I. 2. 10. Királyi mágus-csillagászok aranysüvegei

A szkíta süveg  

I. 2. 11. Királyi mágus a germán és a skandináv mitológiában 

I. 2. 12. Gót hagyomány a hun varázslónőkről

   3. összefoglalás

Rövid összefoglalás 

II. Kulturális folytonosság a Kárpát-medencében és rokon területein az őskortól napjainkig

II. 1. Elsődleges, alapvető kultúrajellemzők: azonos világkép és eredetmonda, népi összetartozás-tudat, önazonosság-tudat

II. 2. A szkíta eredetmonda

II. 2. 1. Az arany eke és az égő eke hagyománya

II. 2. 2. A házi tűzhely kultusza

II. 2. 3. A tűz őrzése

II. 2. 4. Az arany tisztelete 

II. 2. 5. A tűz tisztelete

II. 2. 6. Az ivócsészék kultusza 

II. 2. 7. A harci bárdok kultusza

II. 3. Az első tudomány: a csillagászat

II. 4. Matematika a Kárpát-medencéből 

II. 5. Az ősi egységes világlátás és a szkíta–hun–magyar zenei kozmológia

II. 6. A szkíta társadalom alapvető és másodlagos jellemzői

II. 7. A szkíta kultúra korának becslése alapvető jellemzői alapján

II. 8. Az indoeurópai és szkíta népek hasonlósága és különbsége

II. 8. 1. Különbségek a szkíták és az indoirániak között

II. 8. 2. A szabadlélek ismertetése

II. 8. 3. Hasonlóságok a szkíták és az indoirániak között

Életünk és a varázslat  

II. 8. 4. A szkíta-hun írásbeliség létének bizonyítékai 

II. 8. 5. Szkíta–hun városok

II. 9. A hun–germán rokonság melletti érvek 

II. 9. 1. Történelmi áttekintés 

II. 9. 2. Genetikai bizonyítékok

II. 9. 3. Történeti és kulturális rokonsági elemek 

III. A szkíta–hun népek világlátása, tudománya, vallása, művészete és szellemi öröksége. Mágusok és Napkirályok

III. 1. A mágus meghatározása. A mágus és sámán hasonlósága és különbsége 

III. 1. 1. A sámán ismertetőjegyei

III. 1. 2. A mágus ismertetőjegyei

III. 1. 3. A sámánok és a mágusok összehasonlítása

III. 2. Mágusok és Napkirályok. A mágikus erő természeti erő

III. 3. Emberré válás és közösségi ünnepek

III. 4. A Nap mint törvényhozó

III. 5. A királyság eszméje a Napkirályság eszméjéből ered

III. 6. A királyi korona eredete

III. 7. A királyi trón eredeti jelentése

III. 8. A királyi jogar eredeti jelentése

III. 9. Magyar Napkirályok és a koronázási szertartás eredete

A magyar koronázási szertartás  

III. 10. Volt-e a hunoknak királyuk?

III. 11. Sungiri lelet 

III. 12. Volt-e a hunoknak mezőgazdaságuk? 

III. 13. A pásztorok népe az ókor és az őskor királyi népe

III. 14. Napkirályság Egyiptomban

III. 15. A sárkányjelkép eredeti jelentése

III. 16. Hun Napkirályok a Föld uralkodói

III. 17. Eltemetett világkorszak: a mágikus kor 

III. 17. 1. Mit tudunk magunkról?

III. 17. 2. Emlékezés a paradicsomi időkre 

III. 17. 3. Ősemlékezetét vesztett emberiség

III. 17. 4. Az anyajogú társadalom bukása 

III. 17. 5. A hatalom önállósodása 

III. 18. 6. A patriarchátus kiépítése

III. 17. 7. A mágikus és a misztikus világszemlélet ellentéte 

III. 18. Kik voltak a mágusok?

III. 19. A szkíta ősnép India északi részén 

III. 20. A szkíta ősnép Kína délnyugati részén

III. 21. Hun mágus Kína megalapítója 

III. 22. Szárnyas sárkány Amerikában

III. 23. A Védák közép-ázsiai eredete

III. 24. A Védák szerzői: India őslakói, illetve a rádzsputok szkíta ősei 

III. 25. Az Upanisádok szkíta eredete

A lélek halhatatlanságának eszméje a szkítáktól ered 

III. 26. Az Upanisádok kiemelkedő szerzője: Gárgi nevű szkíta mágusnő 

III. 27. Varahamihira, a szkíta Mag bráhmin rend mágusa magyar eredetű nevet viselhetett

III. 28. Tartalmi és egyszersmind formai egyezés valószínűsége 

III. 29. Zarathusztra neve is magyar szót rejt 

III. 30. Hun királyok a Föld védelmezői 

III. 31. A Föld uralkodói: a magyar mágusok 

III. 32. Hogyan fedezhető fel a hunok világlátása?

III. 33. A hármas hármasság rendszere

III. 33. 1. Bevezető. A magyarázatelmélet követelményei

III. 33. 2. Első lépés: a jelenségek valóságától a törvények valóságáig 

III. 33. 3. Második lépés: a törvényektől az első elvekig

III. 33. 4. Az első elvek jelentőségének felismerése 

III. 33. 5. A hármas hármasság rendszere és az EGY

IV. Atilla országának történelmi előzményei

IV. 1. Atilla uralkodásának történelmi előzményei 

IV. 2. A gótok eredete

IV. 3. Atilla és a gótok

IV. 4. Atilla és a frankok 

IV. 5. Atilla és a kelták 

IV. 6. A hunok helyzete Indiában Atilla kora előtt 

IV. 7. A hunok és a dákok viszonya

V. Krónikák, hagyományok. A hun–magyar rokonság bizonyítékai

V. 1. Atilla és a hunok – kordokumentumok és a legújabb természettudományos eredmények tükrében

V. 2. Buda halála az alapdokumentumok tükrében 

V. 2. 1. Jordanes változata Buda haláláról 

V. 2. 2. Az Üngürüsz története magyar krónika változata Buda haláláról

V. 2. 3. Jordanes összevetve az Üngürüsz történetével

V. 3. Atilla halála

V. 3. 1. Priszkosz rétor 

V. 3. 2. Jordanes 

V. 3. 3. Marcellinus comes 

V. 3. 4. Gyanús előjelek 

V. 3. 5. Gyanús utójelek

V. 3. 6. Az idézett dokumentumok összevetése 

V. 4. A felhasznált kordokumentumok értékeléséhez

V. 4. 1. Priszkosz töredékeinek felderítetlen rejtélyei

V. 4. 2. Ki volt Marcellinus comes?

V. 4. 3. Atilla halálának rejtélyét megoldották– Michael Babcock könyve

V. 5. Földalatti krónikáink különös története 

V. 5. 1. Anonymus

V. 5. 2. Kézai Simon

V. 5. 3. Tarih-i Üngürüsz 

V. 5. 4. Csíki Székely Krónika 

V. 5. 5. Kassai Kódex

V. 6. Kik voltak a hunok? A mai állás jellemzése.          A hivatalos álláspont. A független álláspont

V. 6. 1. A hunok embertani és néprajzi szempontból 

V. 6. 2. A magyarság eredete az új biológiai kutatások tükrében 

V. 6. 3. Történetírók tanúsága 

V. 6. 4. Régészeti nyomok 

V. 6. 5. Nyelvi folytonosság: szkíta–jász–magyar. A hunok írásáról 

V. 6. 6. A hunok gazdasági élete

Hun üstök 

V. 7. Atilla nevének eredeti jelentéséről 

V. 8. Mekkora volt Atilla országa?

V. 9. Atilla haderejének és népeinek létszámáról 

V. 10. A catalaunumi csatáról 

V. 10. 1. Jordanes változata a catalaunumi csatáról 

V. 10. 2. A Tarih-i Üngürüsz beszámolója 

V. 10. 3. Jordanes leírása összevetve az Üngürüsz történetével

V. 11. Magyar volt-e Hunor és Magor népe?

VI. A továbbélő hun örökség. Eltűntek-e a hunok?

VI. 1. Atilla hunjai tovább élnek a Kárpát-medencében

VI. 2. Atilla hunjai tovább élnek a Kárpát-medencében és a Dnyeper vidékén

VI. 3. Atilla hunjai által elindított események Közép-Ázsiában, Kínában és Indiában 

VI. 4. Atilla Európa népeinek mondakörében és mitológiájában 

VI. 5. A hunok erkölcsiségének Val d’Anniviers-ben fennmaradt bizonysága 

VI. 6. Hová tűntek a hunok?

Irodalomjegyzék

Névmutató

Tárgymutató

Short summary